| Napjainkban sokan sszekeverik a Wicca vallst a boszorknysggal. Lssuk egy kicsit kzelebbrõl teht, mi is a klnbsg e kt õsi hit kztt!
Kezdhetjk rgtn a szavak eredetvel. A Wicca az angolszsz eredetû "wise", azaz blcs sz szrmazka. (Fontos megjegyezni, hogy az angol "witch" sz szintn a "wise" szrmazka, rszben teht ez a kavarods oka.) A boszorkny sz ellenben a "basrkand" trk szbl ered, mely a "bas" szgykbõl szrmazik, s bujlkod szemlyt, "megnyom"-t jelent. A magyar iratokban a boszorkny sz elõszr 1551-ben bukkan fel egy feljegyzsben, de maga a fogalom mr korbban is ltezett, csak rott formban a striga szt hasznltk erre a clra. A striga hasonlan a boszorknyhoz lidrcnyomsra utal. A boszorknyokat tbb nven illettk a tovbbiakban: lemur (Calepinus, 1592.), strix, lamia, venefica (Szenczi Molnr Albert, 1621.), lamia (Comenius, 1873.), incubus, saga (Ppai Priz Ferenc, 1762.), Hexe, Truth, Zauberin (Bod Pter, 1801.). Diszegi K. Istvn 1679-ben megjelent prdikcis knyvben (Ki osztatott Talentom) gy hatrozza meg a boszorknyokat: "az embert megvesztik igzettel, megtetik, meg is lik".
A Wicca ezzel szemben az angolszsz hagyomnyokban a vezetõ smnt, papot s papnõt jellte. Nagy tuds fvesemberek, jvendõmondk, varzslk voltak, egy szemlyben orvosok, brk, tancsadk. Eredetileg a wicca volt a frfi, a wicce pedig a nõ neve.
A boszorkny sz ms rtelemben is elhatrolja ezeket az embereket a mgiahasznlk npes csoportjtl. A boszorknyok hagyomnyosan sajt rdekkben, materilis clokra alkalmazzk tudsukat, pl. pnzszerzs, szerelmi praktikk, stb. A magasabb rendû mgit hasznlk clja a spiritulis megvilgosods, az univerzum s a legmagasabb szintû kozmikus tudat meglse, ezltal az Egysgbe s az egyb, a mienknl magasabb, kozmikus skokba val bekapcsolds. A Wicca mindkettõt gyakorolhatja, sajt vilgnzete s erklcsi felfogsa alapjn.
Kzeltsk meg most a kt vallst teolgiai szempontbl! A Wicca valls az Istenpr tiszteletre pl. Az Agancsos Isten a termszet krforgst, megjulst, a termkenysget szimbolizlja. A kelta tradciban Cernunnos (Carnn) nven szerepel. Az Agancsos Isten nõi prja a Nagy Anyaistennõ. A gardnerinus irnyzatban Aradia nven szerepel. A hagyomnyos boszorknyvalls ellenben a Hromarc Holdistennõ kultuszt kveti, eredetileg sz sincsen benne semmilyen frfi istensgrõl. A Nagy Istennõ hrmassga a hold hrom fzist jelenti meg. A nvõ hold a Szûz Istennõ, a telihold a termkeny Anyaistennõ, a fogy hold pedig az reg, termketlen Banyaistennõ. A klnbzõ mitolgikban pldul Artemisz, Aphrodit, Hekat (grg), Brighid, Morrighan, Macha, Badb (kelta), Eriee (Eriu, Eri, Eire), Fodhla (Fotla), Banbha (Banbna, Banba) (r) stb. Ez a hrmassg a Wiccban is megjelenik, azonban - egyes jkeletû, feminista irnyzatokon kvl - szinte mindegyik gazata az egyensly elvt kveti a Nap s a Hold tiszteletben.
Napjainkban divat, hogy a fiatalok, akik a mgia irnyzatai irnt rdeklõdnek, "boszi"-nak titulljk magukat, anlkl, hogy tisztban lennnek ennek rtelmvel. Tudniuk kell, hogy elsõsorban hitrõl, vallsrl beszlnk, amikor ezeket a fogalmakat hasznljuk, nem pedig mgiagyakorlatrl. Amennyiben azonban ez utbbi szerint klnbztetik meg magukat, akkor ezzel lesen elhatroljk kvetni kvnt tjukat a spiritulis fejlõdstõl s az Univerzum egysgtõl.Ezrt gondolkodjanak el azon, hogy milyen cimkvel blyegzik meg magukat, s ennek fnyben vlasszk ki azt az svnyt, ami a legmegfelelõbb a szmukra....
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
