A Tltosok keresztnyi mdon valamennyien tmogattk az univerzlis, egyetemes katolikus vallst. A magyar rpd-hzi kirlyok nem csupn apostoli kvetõk voltak, hanem egyenes gbli apostol kirlyok, akiket istenfii minõsggel illettek nemcsak a krnikk, hanem maga a ppa is. Az rpd-hzi magyar kirlyok – s mivel a kirly s a nemzet egy, gy a nemzet is – Jzus kvetõi s hagyomnynak õrzõi voltak. Kirlyaink, pap-jaink, valamint szentjeink nemcsak beszltek Isten orszgrl, de ltk s cselekedtk is. Gygytottak, halottakat tmasztottak fel (Szent Istvn, Szent Margit, Szent Kinga), vizet fakasztottak s hegyeket mozgattak meg (Szent Lszl). Kzvettettk az egyetemes emberi rtkeket a nemzet, s azon keresztl ms npek fel, halluk utn pedig temetkezsi helyeikrõl mg nagyobb gygyt s csods erõ sugrzott ki, mint amit letkben rasztottak. Szent Istvn a tltos vallst nem szntette meg. Az tovbb lt mg j flvezreden keresztl, hiszen dokumentlt, hogy Mtys kirlyt tltosok veszik krl, a trk elleni hborjban õk segtik.
A magyar kirlyokat – Szent Lszlt, IV. Blt, Kun Lszlt, Mtyst – Tltos kirly nvvel illeti a hagyomny. Mtys kirly papjait, a plosokat fehreknek s Tltosoknak mondtk. Mtys kirly hallt kvetõen azonban megfigyelhetõ, hogy õsi erõnket ad keresztny hitnket, õsi mentalitsunkat zsid-keresztny mentalitsra kteleztk (hiszen trtnelminek nevezett egyhzaink – rmai katolikus, grg katolikus, reformtus... – is zsid-keresztny egyhzak, – nem az jtestamentum, hanem az testamentum – igin nyugszanak.)
Verbõczy trvnyknyvben rja, hogy a magyar nem Rma jvoltbl keresztny, hanem egyenesen Istentõl. Ez pedig azt jelenti, hogy hitt a np nknt vllalta fel, s nem erõltette r senki. |