A kelta mitol�gia az indoeur�pai nyelvcsal�dba tartoz� sz�razf�ldi �s szigetlak� kelt�k mitol�gi�ja. E mitol�gia akkor kezdett kialakulni, amikor a kelt�k m�g eredeti leteleped�si hely�k�n, K�z�p-Eur�p�ban (az Alpokt�l �szakra) laktak; tov�bbi fejlõd�sre akkor ker�lt sor, amikor a kelta t�rzsek az i. e. I. �vezred m�sodik fel�ben letelepedtek az eur�pai kontinensen �s a Brit-szigeteken �s kapcsolatba ker�ltek a helyi õslakosokkal. A kelta mitol�gia viszonylag homog�n, �lland�sult form�j�t a kontinensen az i. e. k�t utols� �vsz�zadban, a Brit-szigeteken tal�n valamivel k�sõbb �rte el. A sz�razf�ldi kelt�k (�s a r�mai h�d�t�s elõtti britanniai kelt�k) mitol�gi�j�ra vonatkoz� adataink meglehetõsen t�red�kesek, forr�sai fõleg r�g�szeti leletek (istenszobrocsk�k �s dombormûvek, kultikus �p�tm�nyek maradv�nyai, fogadalmi feliratok, s�rfeliratok, �rm�k). Az antik szerzõk tud�s�t�sai gyakorlatilag kimer�lnek azzal, hogy a kelt�k hisznek a l�lekv�ndorl�sban �s a t�lvil�gi �letben. Helyi hagyom�nyb�l sz�rmaz� irodalmi eml�kek Galli�b�l (a mai Franciaorsz�g ter�let�rõl) �s m�s olyan ter�letekrõl, amelyeket a r�maiak megh�d�tottak ls erõteljesen romaniz�ltak, nem maradtak fenn. Az �r �s a walesi az egyetlen olyan mitol�giai rendszer a kelta mitol�gi�n bel�l, amely helyi hagyom�nyokon alapul� elbesz�lõ alkot�sokban �sszef�ggõ t�mb�kben fennmaradt. Ezek k�z�tt az �rott eml�kek k�z�tt legfontosabbak az �r sag�k, amelyek k�z�l a legkor�bbiakat a 8-9. sz�zadban jegyezt�k le. Rendszeres gyûjt�s�k pedig m�r a 12. sz�zadban megindult. Az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben ezek m�sodlagos forr�sok, a kereszt�nys�g megszil�rdul�sa ut�n k�sz�ltek �s erõs kereszt�ny hat�st mutatnak. M�sodlagosak, mert kor�bbi, elveszett eml�kekben gy�kereznek, s csak �tt�telesen t�kr�zik az õsi kelt�k mitol�giai k�pzeteit. Egy�ltal�n nincsenek benn�k adatok a kozmog�niai (teremt�s- ) �s eschatol�giai (vil�gv�ge- ) m�toszokr�l.
         Vitathat�ak azok a pr�b�lkoz�sok, amelyek az eg�sz kelta vil�g panteonj�nak rekonstru�l�s�t c�lozz�k. A kelta istenekre vonatkoz� adataink helye ritk�n �llap�that� meg az idõben �s a t�rben. A kontinent�lis kelt�k (s a r�maiak elõtti Britanni�ban �lt kelt�k) panteonj�ra vonatkoz� adataink annyira mozaikszerûek, hogy fel�p�t�s�t seg�ts�g�kkel nem lehet meg�llap�tani. Lucanus i. sz. I. sz�zadbeli r�mai k�ltõ sz�veg�bõl �s az ahhoz �rott k�z�pkori szkholionokb�l (komment�rokb�l) ismerj�k Ezus istent (f�ra felakasztott emberrel �ldoztak neki), Taranist, a viharistent (tisztelet�re �gõ �ldozatot mutattak be) �s Teutatest (sz�m�ra az �ldozatot v�zbe vetett�k). Mindh�rom isten elõfordul gall-r�mai isten�br�zol�sokon �s fogadalmi sz�vegekben. A nekik bemutatott �ldozat jellege alapj�n pedig kapcsolatot t�telezhet�nk fel az indoeur�pai n�pekn�l �ltal�nosan megl�võ s a h�romszoros hal�lt elbesz�lõ mitol�giai mot�vummal. A kelta istenek k�z�tt t�bb n�pn�vvel azonos�that� istent ismer�nk, ilyenek Allobrogs - az allobrogiak, Aramo - az aramicusok, Vocontia - a vocontiusok istene. A r�mai h�d�t�s sor�n sz�mos r�mai isten kapott helyi jelzõt, m�gsem besz�lhet�nk arr�l, hogy valamennyire is azonosak fogtak volna fel egyes helyi �s r�mai isteneket: puszt�n a kelta �s a r�mai istenek bizonyos k�lsõ jegyeinek viszony�t�s�r�l volt sz� (s az sem k�vetkezetes, hiszen egy-egy helyi istent n�ha t�bb r�mai istennel magyar�ztak). A kontinent�lis kelta istenek k�z�l sokat egyedi �s ikonogr�fiailag al� nem t�masztott eml�kekbõl ismer�nk. Kiv�telt jelent a gall Epona, Cernunnos, Sucellus, Nantosvelta, Rosmerta �s n�h�ny m�s isten. Britannia ter�let�rõl t�bb, mint negyven helyi istens�g nev�t ismerj�k, de fel�rõl a nev�n�l t�bbet nem tudunk. A britanniai kelt�k sz�mos istens�ge l�that�an olyan, hogy p�rhuzama kimutathat� az �r �s a walesi mitol�gi�ban: Nodons - Nuada, Brigantia - Brigit, Maponos isten pedig Dagda fi�val, az istenn� lett Mac Ockal vethetõ �ssze. Ezt az istent Apoll�nnal is �s a gall Belenusszal is t�rs�tott�k. Val�sz�n�leg a Belenus�hoz hasonl� helyet foglalt el a gall Grannus, aki az �r Greine (a grian, "Nap" sz�b�l) istennõvel �ll�that� p�rhuzamba. N�h�ny istenrõl csak ikonogr�fiai �br�zol�sa nyom�n tudunk (k�z�j�k tartozik a h�romarc� vagy h�romfejû istens�g, a k�gy�s isten, a h�rom anyaistennõbõl �ll� csoport), nev�k azonban hom�lyban maradt. T�bbet tudunk az �rorsz�gi kelt�k panteonj�r�l. A r� vonatkoz� adatokat irodalmi eml�kek tartott�k fenn (egyebek k�z�tt a M�sodik Mag Tured-i csata, amely a Danu istennõ t�rzs�rõl �s Goibniu lakom�j�r�l sz�l. K�z�ppontj�ban az �ll, hogy a Goibniu m�gikus italt k�sz�t az "alvil�gi d�monok" , a fomoiriak ellen v�vott k�zdelemben. Ebben a meglehetõsen n�pes panteonban a legnagyobb istenek Danu istennõ t�rzs�nek tagjai. Nem egynek k�z�l�k kimutathat�ak megfelelõi a walesi hagyom�nyokban szereplõ Don ut�daiban. Ennek a hagyom�nynak fõ forr�sa a Mobinogion, amely a 11. sz�zad v�g�n nyerte el mai form�j�t �s az antik mitol�gia sz�mos t�m�j�t �s elem�t �tv�zte mag�ban. Eszerint a walesi Lleu, Arianrod fia hasonl�t az �r (�s gall) Lughoz, az �r kov�csistennek, Goibniunak megfelel a walesi Gofannon, az �r Manannannak Ler (Leir) fi�nak a walesi Manawyddan, Llyr fia (aki �pp�gy, mint Manannan, kiss� messzire szakadt "Don ut�dait�l". )
          A walesi forr�sok azonban eg�sz�kben m�gis t�red�kesebbek. T�volabb ker�ltek az archaikus mitol�gi�t�l, mint az �r. K�zzelfoghat� hasonl�s�g ritk�n akad. �gy pl. Manawyddan m�r nem tengeristen, hanem b�lcs haland�, Pwyll ("b�lcsess�g"), aki sok von�s�ban hasonl�t az �r Dagd�hoz, ugyancsak haland� �s k�sõbb Annwnnak (a t�lvil�gnak) lett ura.
         A kelta mitol�gia a vil�g t�rszerkezet�t t�bbnyire s�knak k�pzeli. F�ggõleges tagol�sban elsõdleges szerephez jut a vil�gfa. Tudunk �rorsz�gban az �t szent fa kultusz�r�l. E f�kat gyakran "vil�gf�nak" (�r�l crann bethad) nevezik. A vil�gfa megfelelõje a D� Derga h�z�nak k�z�psõ oszlopa (a D� Derga v�r�nak lerombol�sa c�mû s�ga) �s minden bizonnyal ritu�lis megjelen�tõ helyis�g (Midcuart). A vil�gf�hoz kapcsol�dik a forr�s mot�vuma, amely sz�mos hagyom�nyban, kiv�ltk�ppen az �rben fordul elõ. Az egyik szerint a Sid Nechtanb�l eredõ s a Boyne foly�ban (�rorsz�g egyik fõ foly�ja) folytatod� forr�s a t�lvil�g r�sze �s az isteni b�lcsess�get tartalmazza. Di�fa �llt mellette, amely idõnk�nt egy-egy di�t hullajtott a forr�sba, onnan a di� a Boyne-ba ker�lt, s aki viz�bõl ivott, elnyerte a teljes tud�st. A forr�sokban testet �ltõ v�z, mint elem k�ts�gk�v�l pozit�v jelens�g (leg�rz�kletesebben ez is az isteni orvosnak, Dian Cechtnek, a holtaknak �letet ad�, betegeket, sebes�lteket meggy�gy�t� hõsnek a forr�s�r�l sz�l� t�rt�netben fejezõdik ki), ezzel szemben a m�sik v�zelemet, a k�rnyezõ �ce�nokat (k�l�n�sen keleti, �szaki �s �szaknyugati ir�nyban) ellens�ges erõnek k�pzelt�k, s d�monikus erõkkel hozt�k kapcsolatba. Hagyom�nyosan az �ce�n k�zep�re tett�k a t�lvil�got annak minden megjelen�si form�j�ban. Nyugaton helyezt�k el a Boldogok Szigeteit, sz�m szerint h�romszor �tvenet (mint azt a Febal fi�nak, Brannak utaz�sa c. �r saga elmondja); e szigeteken meg�llt az idõ, bõs�g �s �r�k ifj�s�g honol (sz�mos nev�t ismerj�k ezeknek a szigeteknek, pl. Nagy f�ld, �let F�ldje, Asszonyok Szigete). Az egyik hagyom�ny szerint e nyugati vil�g uralkod�ja Tren volt. A pusztul�ssal �s hal�llal asszoci�lt �szakon fekvõ sziget �vegpalot�ja adott otthont a fomoiriaknak. Az �vegtorony vagy �vegv�r mot�vuma gyakori a walesi mitol�giai rendszerben is, ahol a "m�svil�got" ugyancsak szigetre k�pzelik. Ez a szigetre helyez�s nem �ll ellent�tben azzal, hogy a m�svil�got valami k�zelinek k�pzelj�k, az emberek k�zvetlen szomsz�ds�g�ba. K�vetkez�sk�ppen erre a m�svil�gra nemcsak a sz�mos mitol�giai t�rt�netben megrajzolt haj��ttal lehet eljutni. Bizonyos "hõsi" sz�nezetet nyer a m�svil�gnak egy olyan felfog�sa, hogy az egy nagy lakomaterem Dagda isten kiapadhatatlan �stj�vel s benne tem�rdek diszn�h�ssal - a kelt�k kedvelt �tel�vel. E terem ritu�lis reproduk�l�sa val�sz�nûleg sz�mos �vnegyedes szok�sj�t�knak alkotta magj�t. Az �r �j�vi �nneps�g (a Samain �nnep), amely a k�t vil�g ny�lt (t�bbnyire ellens�ges) archaikus kori �rintkez�s�t, egym�ssal kapcsolatba jut�s�t ut�nozta, val�sz�nûleg olyan elemeket is tartalmazott, amelyekben a d�moni erõk elpuszt�tj�k a berendezett vil�got (vagyis az emberek vil�g�t), annak ura ritu�lis hal�lt hal, mielõtt v�glegesen diadalmaskodn�k �s �jj�sz�letn�k ez az emberi vil�g. Az eg�sz szok�sk�r val�sz�nûleg a vill�mistennek �s ellenfel�nek p�rviadal�t elbesz�lõ mitol�giai sz�zs� helyi v�ltozat�ban gy�kerezett (�sszhangban Taranis viharisten gall ritus�val, amelyben a f�ldi vil�got jelk�pezõ �llatokat �s holmikat - s tal�n embereket is - �gettek az �ldozati tûz�n), s sz�nhelye az �n. Bruiden, a lakomaterem volt. �rorsz�gban �t ilyen Bruiden volt, sz�muk megegyezett a szent f�k sz�m�val. Az egyik ilyen terem ura kov�csmester (az archaikus korban tal�n k�t kov�cs) volt (a D� Derga v�r�nak lerombol�sa c. sag�ban). Ez a saga a kir�ly s f�lszemû ellenfele meg annak d�moni hada k�zti csat�t besz�li el, a lakomaterem tûz martal�ka lesz, s a t�zet nem lehet eloltani, mert minden forr�s kiapadt.
        A kelta mitol�gi�ban jelentõs helyet foglalnak el az isteni �llatokr�l sz�l� m�toszok �s mond�k, amelyek gyakran a mitol�giai vil�gk�ppel is kapcsolatban �llnak. A c�alngei marharabl�s c. �r epikus t�rt�net magva k�t bik�nak, Findbennahnak �s Donn C�alng�nak a p�rharca. Donn C�alnge legyõzi vet�lyt�rs�t, maradv�nyait eg�sz �rorsz�g ter�let�n sz�tsz�rja, s egyben nevet ad helyeknek �s vid�keknek. Mindk�t szereplõ csak �gy tudott bikaalakot �lteni, hogy elõbb csod�s �talakul�sok sorozat�n ment �t (s�lyomm�, keselyûv�, vizi�llatokk� v�ltoztak), eredetileg a t�lvil�g k�t ur�n�l voltak diszn�p�sztorok. Valamennyi kelta n�pcsoport k�r�ben az egyik legelterjedtebb �s k�zponti szereplõ az istenek diszn�p�sztora vagy p�sztora, az �llatok p�rtfog�ja, aki valamilyen kapcsolatban �ll a t�lvil�ggal. Ide tartozik pl. a gall Cernunnos, akit az �br�zol�sokon �llatok vesznek k�r�l. A brit sziget tri�d�iba elõfordul e szereplõ k�sei v�ltozata, amely kapcsolatot mulat Dristannal �s Pryderivel, Pwyllnak (a t�lvil�g - Annwn - uranak) a fi�val, õk ketten ugyancsak diszn�p�sztorok. Az istenek bik�j�t (Tarvos Trigaranus) j�l nyomon k�vethetj�k Galli�ban �s Britanni�ban, ahol elõfordul a Donnotaurus csal�dn�v is, amely a Donn C�alnge n�vvel hozhat� kapcsolatba. A k�l�nleges tisztelemek �rvendõ �llatok k�z� tartozik a vaddiszn� (vadkan) �s a sert�s. Ez is szorosan kapcsol�dik a t�lvil�ghoz (a bõviben levõ sert�sh�s n�lk�l�zhetetlen kell�ke a t�lvil�g ur�n�l �ll� lakomapalot�nak). A szigetlak�k kelta mitol�gi�j�nak egyik legelterjedtebb mot�vuma a vadkanvad�szat, e vadkan vezeti el�ld�zõit a t�lvil�gra. A vadkankultusz Galli�ban is el volt terjedve, a r�mai korban Mercuriushoz kapcsolt�k, akit gyakran emlegettek moccus (kelta, moch, "vadkan, vaddiszn�") jelzõvel. A l�ra vonatkoz� mitol�giai k�pzetek k�l�nleges helyet foglalnak el. A kontinent�lis isten�br�zol�sok �s fogadalmi feliratok sz�lesk�rûen bizony�tj�k az istenek lov�nak s Epona lovas istennõnek a kultusz�t. �rorsz�gban �s Walesben az ech (ir, "l�") sz� sz�mos olyan m�toszhõs nev�nek r�sze, akiknek a napkultusszal �s a tengeri szigetekre k�pzelt t�lvil�ggal van kapcsolatuk. A kelt�k k�z�tt �ltal�nosan �lt az a m�tosz, amely szerint az emberek egy m�s-, egy t�lvil�gi istens�gtõl sz�rmaznak; eml�ti ezt a m�toszt Caesar is Galli�b�l, amelynek lak�i szerinte Ditust�l erednek. Az �r Dagda Eochaid Allathair (Eochaid Mindenek Atyja) n�ven ismeretes. A szigetekre k�pzelt t�lvil�g ura a Riangabair ("tengeri l�") nevet viseli, a fomoiriak egyik "kir�ly�t" Eocho Echkendnek ("L�fejû Eocho") hivj�k. Az istenszem�lyt vagy l�nak, vagy a h�t�n �lõ lovasnak k�pzelik (ismer�nk egy Eochu Rondot, akinek d�rd�j�val C� Chullainn a Rond saj�t lov�t sz�rja le). Manannan Mac Lir isten a tenger fia, a t�lvil�gnak - Tir Tairngire orsz�gnak - a tengerrel, mint elemmel kapcsolatban all� uralkod�ja a mitol�giai elk�pzel�s szerint lovon vagy kocsin v�gtat v�gig sz�razon �s tengeren. A walesi kelta mitol�gi�ban kimutathat� p�rhuzama Mark ab Meirchionnal (aki a k�z�pkori Tristan-mond�ban Marke kir�ly n�ven szerepel), neki l�f�lei voltak. Voltak a l�val kapcsolatban �ll� istennõk is: a kontinent�lis Epon�n kiv�l a neki megfelelõ �r �ta�n Echraide, Macha, a walesi Rhiaimon, Pwyllnak, a t�lvil�g ur�nak feles�ge. A kir�lynak teendõi elv�gz�se kezdet�n k�t fõ szertart�son kellett �tesnie, ezek k�z�l a fontosabbik val�szinûleg a kir�ly �s egy l� szent n�sz�nak r�tusa volt, amelynek p�rja az indiai Asvamedha-r�tus. A m�sik az �n. bika�nnep (tarbfeis), amelynek k�zponti eleme, hogy egy k�l�n erre a feladatra kijel�lt emberrel megk�stoltatt�k a ritu�lis bika h�s�t �s v�r�t, majd ritu�lisan elaltatt�k õt (�lm�ban meg kellett l�mia a kir�ly j�võj�t). Egy gall eml�ken a bika Ezus isten szent f�j�nak �gai k�z�tt l�that� (ez is jelzi, hogy a bika �s a vil�gfa koncepci�ja k�z�tt kapcsolat van), �s h�rom mad�r �l rajta: egy a fej�n, kettõ a h�t�n. A c�alngei marharabl�s egyik epiz�dj�ban a t�rt�net hõse, Cormac Cond Longas h�romszor �ti meg fej�n �s test�n Donn C�alng�t. Ezus �s a fa kapcsolat�ra utal az a m�d is, ahogyan ennek az istennek �ldozatot mutattak be (f�ra akasztott ember).
         A kult�rhõs�krõl sz�l� m�toszok sz�mos olyan �r hagyom�nyban õrzõdtek meg, amelyek a sziget ben�pes�t�s�t besz�lik el (az �rorsz�g megh�d�t�sainak k�nyve c. terjedelmes �lt�rt�neti kompil�ci�ban maradt fenn a 12. sz.-b�l). Hagyom�nyosan hat h�d�t�sr�l besz�ltek. Az elsõt (az �ssze�ll�t�k szerint "m�g az �z�nv�z elõtt") �rorsz�g egyik n�vad� istennõje, Banba vezette. Az �z�nv�z elpuszt�totta eg�sz n�p�t egy bizonyos Fintan kiv�tel�vel, aki hol r�nszarvass�, hol sass�, majd keselyûv� v�ltozott (hasonl� mot�vumot tal�lunk Walesben a mitikus Taliesin t�rt�net�ben), t�l�lte a sz�zadokat, s elmes�lt mindent az ut�doknak. Partholonnak, a m�sodik h�d�t�s vez�r�nek sz�mos fontos kult�rtettet tulajdon�tanak, amelyekkel megadta �rorsz�gnak v�gleges term�szeti arculat�t: kitisztogatott n�gy v�lgyet, teremtett h�t nagy tavat, s bevezetett n�h�ny mesters�get �s szok�st Nemed (a "szakr�lis, szent" sz�b�l) idej�ben, aki a harmadik h�d�t�s vez�re volt. Ekkor �jabb v�lgyek �s tavak jelentek meg. Nemed volt az elsõ, aki �ssze�tk�z�sbe ker�lt a fomoiriakkal: pr�b�lkoz�sa, hogy lerohanja �vegtornyos sziget�ket, kudarcba fulladt. Nemed n�p�nek, a Fir Bolg t�rzseknek nev�hez fûzõdik �rorsz�g t�rsadalmi �let�nek berendez�se legl�nyegesebb vonatkoz�saiban, egyebek k�z�tt az orsz�g feloszt�sa �t provinci�ra, �s a kir�lyi hatalom megalap�t�sa. Ut�nuk az �szaki szigetekrõl Danu istennõ t�rzse j�tt a szigeteken tanult druida b�lcsess�ggel �s var�zstudom�nnyal, õk hozt�k az orsz�gba a n�gy h�res var�zstalizm�nt: a Fail k�vet, amely felvis�tott, ha a t�rv�nyes kir�ly l�ba tapodta, Lug diadalt hoz� d�rd�j�t, Nuada kiv�dhetetlen kardj�t �s Dagda kiapadhatatlan �stj�t. Fir Bolg n�p�t legyõzt�k a Mag Tured-i csat�ban, s a fomoiriakkal kirobbant visz�lyuk (ennek kimenetel�t az �rorsz�g megh�d�t�sainak k�nyv�tõl f�ggetlen �s az �r sag�k fõ, �n. mitol�giai ciklus�t tartalmaz� M�sodik Mag Tured-i csala sz�veg�bõl ismerj�k) azzal v�gzõd�tt, hogy Nuada, Danu istennõ t�rzse isten kir�lya, aki karj�t vesztette az elsõ Mag Tured-i csat�ban, �tadta a jogart a fomoiri uralkod� fi�nak, Bresnek, aki Danu istennõ t�rzse k�r�ben �lt (k�sõbb Dian Cecht, az istenek orvosa ez�stbõl mûkart k�sz�tett Nuad�nak, innen ered Nuada Argetl�m mell�kneve, vagyis Ez�stkezû Nuada). Danu istennõ t�rzs�nek m�sodik csat�j�t a fomoiriak ellen Lug vezette, az eg�sz elbesz�l�s k�z�ppontj�ban Lugnak �s a fomoiriak vez�rûek, a f�lszemû Balornak a p�rviadala �ll. Lug a mell�kneve szerint Samildanach, vagyis "ezermester", f�lig-meddig õ maga is fomoiri (mag�nak Balornak az unok�ja). Nevezt�k m�g Lamhfad�nak, vagyis "hossz� kezûnek" (mert Assal d�rd�ja volt kez�ben, ezt az �szaki szigetekrõl hozta neki "h�rom iparos isten"). Lug parittyakõvel kiveri Balor f�l szem�t, mivel tekintete hal�lt hozott minden �lõl�nyre. A fut�snak eredt fomoiriak elhagyj�k �rorsz�g ter�let�t, Bres pedig azzal menti bõr�t, hogy a gyõztesek elõtt felt�rja a f�ldmûvel�s tennival�it s az egyes munk�k idõpontj�t. Ez�ltal Danu istenn� t�rzse, amely eddig is j�ratos volt a hadmûv�szetben �s a druid�k tudom�ny�ban, ezut�n otthonoss� v�lik a gazd�lkod�sban is. A h�d�t�k utols� hull�m�nak, Mil fiainak (a t�rt�neti �rek elõdeinek) bet�r�s�t, Danu istennõ t�rzse f�l�tt aratott diadal�t elbesz�lõ t�rt�net igen szeg�ny archaikus mitol�giai anyagban. A h�d�t�k �tjuk sor�n h�rom istennõvel tal�lkoznak, õk �rorsz�g n�vad�i: Banba, Fodla �s Erie. Amargin k�ltõ megj�vend�li Eri�nek) hogy az õ neve lesz az orsz�g fõ neve mostant�l fogva, v�laszul Erie Mil fiainak �r�k hatalmat j�sol �rorsz�gban, Donnnak pedig hal�lt (Donn, aki a [t�lvil�g egyik ura volt, �rorsz�g d�lnyugati partvid�k�n veszett a tengerbe, s az egyik sziklaszigetet Tech Duinn-nak, "Donn H�z�nak" nevezt�k, �s a holtak birodalm�nak tartott�k). Mil fiainak meg kellett v�vniuk a h�rom istennõ f�rj�vel: Mac Cuillal, Mac Cechttel �s Mac Grein�vel (a kir�lyi hatalmat p�rtfogol� istenekkel), s ezzel v�gleges gyõzelmet arattak Danu istennõ t�rzse f�l�tt a Tailtiw mellett (Lug itt �vrõl �vre meg�lt �nnepet alapirott). Danu istennõ t�rzse azonban el�rte Mil fiain�l, hogy megossz�k a haralmat, s az elõbbieknek jutott az alvil�g. Az als� vil�gnak (amelynek nincs kifejezetten olyan jellege, mintha khtonikus feneketlen m�lys�g lenne) a lak�it az �r mitol�gi�ban �s folkl�rban sideknek nevezik (�gy emlegetik azokat a dombokat is, amelyeken �ll�t�lag tany�znak), s az emberektõl elsõsorban abban k�l�nb�znek, hogy ismerik a m�gia mûv�szet�t, nem pedig "isteni" mivoltukkal.
        A kelta mitol�gia eml�kei a tulajdonk�ppeni epikus �s mesei irodalmi alkot�sokban is fennmaradtak, elsõsorban a megfelelõ �r sag�kban. Sz�mos saga �rorsz�g "hõsi kor�r�l" reg�l; idõsz�m�t�sunk kezdet�rõl, amikor az uladiak (�szak-�rorsz�g legnagyobb etnikus csoportja, amely Ulster tartom�nynak adott nevet) ura Conchobar volt, �s C� Chulainn, Fergus, Conall s m�s hõs�k tûntek ki tetteikkel. A sag�k nem egy esem�nye �s szereplõje a mitol�gi�b�l nõtt ki, s kieg�sz�ti a t�nyleges mitol�giai elbesz�l�sek adatait. A legfõbb istenany�nak, anyaistennek (a kelta mitol�gi�ban nagyon kifejlett alak) k�sei visszhangja Medbnek, Connacht uralkod�nõj�nek, Ailil feles�g�nek az alakja; ugyanebbe a fogalomk�rbe tartozik a t�lvil�g �rnõinek (Aina, Cliodn) a sag�kban fennmaradt hagyom�nya. Istennõi von�saikat megõrizt�k a hõs�ket nevelõ asszonyok is, mint Scatach, ahogyan megõrizt�k a hadistenek is, m�nt Morrigan, Nemain �s Badb (az õ neve maradt fenn a gall cathubodua sz�ban). H�rom Macha nevû m�toszhõsben: Nemed, Kimbaet �s Crunchu feles�g�ben Dum�zil francia kutat� a var�zstud�s, a hadmûv�szet �s a tenn�kenys�g megszem�lyes�t�s�t l�tta. E h�rom aspektus n�ha egyetlen szem�lyben egyes�l, mint pl. Anuban, CaiIIechben �s Berryben (ez az istennõ megtartotta n�pszer�s�g�t az �r �s sk�t folkl�rban eg�szen napjainkig). A sag�k t�bb f�rfi szereplõje, elsõsorban Bricriu, C� Roi �s Midir, ugyancsak isteni sz�rmaz�s�. Bricriu (a Bricriu lakom�ja c. sag�ban) jellegzetes mitol�giai tr�facsin�l�, trickster, aki visz�lyt sz�t a hõs�k k�z�tt, Midir (v�. a Deo Medrunak tett gall fogadalmi sz�veggel) egy s�dnek (sidek lakta var�zsdombnak), a Bri Leithnek az ura, a t�lvil�g istene; C� Roi a var�zstudom�nyban j�rtas vit�z �s vil�gj�r�, mint az istenek p�sziora, hasonlatos az �ind P�san-hoz. Mitol�giai alapokon nyugszik a sag�k nem egy fordulata �s epiz�dja: a m�gikus pr�b�kr�l, a t�lvil�gi l�nyekkel folytatott vet�lked�srõl, alvil�gi utakr�l (C� Chulainn, Crimtann Nia Nair ) sz�l� t�rt�netek. Mitologikus mag�nak C� Chulainnak az alakja, a t�rt�net fõhõse, "kihez m�rhetõ nincs a haland�k k�z�tt", Lug �s Dechtire fia (m�s v�ltozat szerint �gy sz�letett, hogy Conchobar v�rfertõz� kapcsolatra l�pett a h�g�val vagy l�ny�val, Dechtir�vel). Gyermekfejjel v�ghezvitt hõstettei hasonl�ak az avat�si r�tusokhoz, �let�nek sz�mos epiz�dja r�sze az indoeur�pai m�toszhõsi hagyom�nynak (p�rviadala h�rom ellenfel�vel, fel nem ismert fi�nak meg�l�se, m�gikus �tv�ltoz�sok).
        N�mileg k�l�n�ll� jelens�gnek sz�m�tanak a legend�s b�lcsrõl �s l�tnokr�l, Finnrõl sz�l� t�rt�netek, amelyek a k�sei folkl�rban v�ltak k�l�n�sen n�pszerûekk�. Finn az erdõkben tany�z� hadakat vezette, csak a vad�szatnak �s harcnak �lt, s ezek r�v�n gyakran ker�lt kapcsolatba a t�lvil�ggal. Fia, Oisin (Osszi�n) a monda szerint meg�rte Szent Patrik (az �r kereszt�ny egyh�z 5. sz.-i legend�s megalap�t�ja) kor�t, s elbesz�lte neki azokat a hagyom�nyokat, amelyek �rorsz�g felsz�n�nek kialakul�s�r�l, foly�inak, tavainak t�rt�net�rõl sz�lnak.
A kelta mitol�gia �s a kelta epikus mond�k eml�kei k�sõbb tov�bb�ltek �rorsz�g, Wales, Comwall, Man szigete �s Bretagne (a kelta nyelv �s kultur�lis �r�ks�g tov�bb�l�s�nek ter�letei) n�peinek folkl�rj�ban, s gazdag�tott�k a k�z�pkori eur�pai irodalmat. Alapjaiban kelta az Artur kir�lyr�l �s Kerekasztal�r�l, Tristanr�l �s Isold�r�l sz�l� mondak�r, walesi (valamint cornwalli) hagyom�nyban gy�kerezik Pelles (Pwyll), Merlin (Mirddin) �s sok m�s hõs alakja �s a r�luk s vel�k kapcsolatban �ll� hõs�krõl sz�l� hagyom�ny. A kelta m�ltban gy�kerezik a Gr�l-monda s a "boldogok sziget�rõl", az Avallonr�l sz�l� t�rt�net; a Finn gyermekkor�t elbesz�lõ monda az egyik k�z�pkori verses reg�ny, a Parsival (Perseval) lovag erdei neveltet�s�t elbesz�lõ t�rt�netnek lett egyik fõ forr�sa.

 

Forr�s : Mitol�giai Enciklop�dia (Gondolat kiad�)