A term�szettudom�nyok �se a var�zsl�s. Az emberek el�sz�r hatni akartak a term�szet er�ire, �s csak azut�n t�rekedtek arra, hogy megismerj�k �ket. El�bb arra igyekeztek, hogy es�t csin�ljanak, �s csak sokkal k�s�bb, egy sokkal magasabb mûvel�d�si fokon kezdtek el gondolkozni azon, hogy mi is az es�.

�s m�g akkor is nagyon sok�ig tartott, am�g sz�tfoszlott a hom�ly, amellyel valamikor a var�zsl�k k�r�l�vezt�k magukat �s tud�sukat, hogy emelj�k tekint�ly�ket a n�p el�tt. �gysz�lv�n a XVIII. sz�zadig a term�szet t�rv�nyei m�g a term�szet titkai voltak. A term�szettudom�ny addig m�g okkult, vagyis rejtett tudom�ny volt, mûvel�i gondosan �rizt�k tud�sukat, �s ha k�z�lt�k is m�sokkal, titkos t�rsas�gokba t�m�r�ltek, �s a t�rsas�g tagjait s�lyos �s h�tborzongat� esk�kkel k�telezt�k, hogy nem fogj�k el�rulni azt, amit tanultak.

Ilyen titkos t�rsas�g volt a r�zsakeresztesek�. A r�zsakereszteseknek a t�rt�nete is nagyon titokzatos. Nyomaik felbukkannak itt is, ott is a t�rt�nelem folyam�n, k�l�nb�z� orsz�gokban, �gy Magyarorsz�gon is. De megb�zhat� t�rt�net�ket mindm�ig nem tudta �ssze�ll�tani a kutat�k szorgalma, mert �k maguk igyekeztek elt�ntetni minden nyomot maguk ut�n.

A r�zsakeresztesekre vonatkoz� legr�gibb adat k�t k�nyv, mely a n�metorsz�gi Casselben jelent meg 1614-ben. Az egyiknek a c�me Fama Fraternitatis R. C., vagyis h�rad�s a r�zsakeresztes t�rsas�gr�l, mert az R. C. Rosea Cruxot jelent – a m�sik a Confessio Fraternitatis R. C., vagyis .a r�zsakeresztesek vallom�sa.

Ezeknek a k�nyveknek az �ll�t�sa szerint a t�rsas�got Christian Rosencreutz alap�totta. Rosencreutz 1388-ban sz�letett, mondja a k�nyv. Miut�n N�metorsz�gban megtanult mindent, amit megtanulhatott, elindult a Szentf�ldre. Zar�ndokl�sa k�zben eljutott az arab b�lcsek titkos v�ros�ba, Damcarba,.�s itt beavatt�k a term�szet titkaiba. �vek m�lva Rosencreutz visszat�rt haz�j�ba, azzal a sz�nd�kkal, hogy kora eg�sz tudom�nyoss�g�t megreform�lja. Ev�gb�l h�t t�rsat vett maga mell�, �s megalap�totta a Szentl�lek H�z�t. T�rsai minden titkos tud�s birtok�ban voltak, az �v�k volt a B�lcsek K�ve, mellyel az �sv�nyokat aranny� lehet v�ltoztatni, de az�rt szer�nyen �ltek, �s �res �r�ikban betegeket gy�gy�tottak ingyen.

Mikor Rosencreutz sz�zhat �ves kor�ban meghalt, mondja a legenda, senki sem tudta, hol temett�k el. De 1614-ben, mikor �talak�t�sokat v�geztek a Szentl�lek H�z�ban, egy ajt�ra bukkantak, melyen ez �llt: Sz�zh�sz �v m�lva megny�lok. Ez �ppen sz�zh�sz �vvel Rosencreutz hal�la ut�n t�rt�nt. Az ajt�t kinyitott�k, �s egy nyolcsz�gletû terembe �rtek, melyet egy titokzatos �r�kk�-�g� l�mpa, "egy alvil�gi nap" vil�g�tott meg. A terem k�zep�n �llt Rosencreutz s�rja, a teremben megtal�lt�k a k�nyveket, melyek a r�gi r�zsakeresztesek legf�bb titkait �s t�rv�nyeit �rizt�k, �s a rejtett mûv�szetek ûz�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket. Most, hogy m�r Rosencreutz s�rj�t megtal�lt�k, mondja a k�nyv, a t�rsas�g �l�rkezettn�k l�tja az id�t, hogy nagyobb nyilv�noss�g el� l�pjen.

Magukhoz h�vnak teh�t mindenkit, aki �rdemesnek �rzi mag�t, hogy r�szesedj�k a titokban. A beavatottak �rteni fognak az �sv�nyok aranny� v�ltoztat�s�hoz, azonk�v�l a t�volbal�t�shoz, az emberi �let tetsz�s szerinti meghoszszabb�t�s�hoz – ha akarn�k, l�thatatlann� tudnak v�lni, �s egy sz�mtani mûvelet seg�ts�g�vel minden titkot ki tudnak sz�m�tani.

Eddig sz�l a legenda. Az igazs�g az, hogy Christian Rosencreutz nyilv�n sohasem �lt. A tud�sok azt is kimutatt�k, micsoda m�s hasonl� legend�k alapj�n �ll�totta �ssze a k�t k�nyv szerz�je a Rosencreutz-mes�t. De nemcsak Rosencreutz nem �lt, hanem a t�rsas�g sem l�tezett, melynek h�veket gyûjt�tt �z ismeretlen szerz�.

A k�nyvek ugyanis csatlakoz�sra sz�l�tanak fel, de nem adj�k meg a h�zsz�mot. Majd titokzatos �ton �rtes�lni fogunk r�la, mondj�k, ha valaki csatlakozni akar, �s ha m�lt� r�, fel is fogjuk venni. Az 1614-et k�vet� �vekben N�metorsz�gban sok k�nyv �s r�pirat keletkezik, mely a r�zsakeresztesekr�l sz�l – ezeket azok az emberek �rt�k, akik csatlakozni szerettek volna, �s �gy adtak magukr�l �letjelet. De senkir�l sem tudunk, akit felvettek volna. Michael Maier, II. Rudolf udvari orvosa volt az egyetlen, aki azt �ll�totta mag�r�l, hogy r�zsakeresztes. Lassank�nt el is �lt az �rdekl�d�s. A r�zsakeresztesek l�thatatlanokk� v�ltak, miel�tt l�that�k lettek volna.

A sz�besz�d �gy tudta, hogy a r�zsakeresztes k�nyvek szerz�je Johann Valentin Andreae, evang�likus lelk�sz �s misztikus k�lt�. Neki tulajdon�tott�k a Christian Rosencreutz k�miai menyegz�je c. k�nyvet is. Ez egy allegorikus reg�ny, egy v�ndorr�l, aki a kir�ly �s a kir�lyn� menyegz�j�n vesz r�szt. A reg�ny f� cselekm�nye az, hogy egy nyolcemeletes toronyban fel- �s lemennek. Felt�telezhet�, hogy jelk�pes form�ban a legf�bb titkos tudom�nyt, az aranycsin�l�st t�rgyalja. A mai olvas� egy betût sem �rt bel�le, de val�sz�nû, hogy a kort�rsak sem �rtettek t�bbet.

�vekkel k�s�bb Johann Valentin Andreae, aki k�zben fanyar �s megt�rt �reg ember lett, meg�rta az �n�letrajz�t. Ebben beismeri, hogy � �rta a k�t r�zsakeresztes k�nyvet, de csak j�t�kb�l, azt mondja, k�v�ncsis�gb�l, hogy mit fognak sz�lni hozz�. A k�miai menyegz�t pedig par�di�nak sz�nta, hogy nevets�gess� tegye az aranycsin�l�k �rtelmetlen fecseg�seit.

Az�ta is folyik a vita a tud�sok k�zt, hogy mikor hazudott Andreae: akkor, mikor a r�zsakeresztes k�nyveket �rta, vagy akkor, amikor azt �rta, hogy nem gondolta azokat komolyan. Val�sz�nûleg mind a k�tszer misztifik�lt, hiszen k�lt� volt, hatalmas �s �rdekes k�ltem�nyt �rt Christianopolisr�l, a nem l�tez� v�rosr�l, �s �ltal�ban nem volt �rz�ke a val�s�g ir�nt. A dolgok, amelyeket a r�zsakeresztes k�nyvekben le�rt, nem voltak igazak, nem volt Szentl�lek H�za �s r�zsakeresztes testv�ris�g, de Andreae legf�bb v�gya az volt, hogy a hazugs�g val�ra v�lj�k, hogy csakugyan legyenek r�zsakeresztesek, �s ez�rt �rta a k�nyveket. �regkor�ban azut�n megtagadta �ket, mert sz�gyellte ifj�kora naiv lelkesed�s�t, sz�gyellte, hogy annyira b�zott a titkos tudom�nyokban �s az emberi megismer�snek rajtuk kereszt�l t�rt�n� megreform�l�s�ban.

Mert ez, az �j tudom�ny v�gya, volt a r�zsakeresztes mese m�ly�n. A kor, a XVI. �s XVII. sz�zad, az az id�pont, amikor az emberek szeme megny�lik a t�rm�szet fel�. A term�szet m�g csupa titok: a bolyg�k j�r�sa, az �sv�nyok viselked�se az olvaszt�t�gelyben, a betegs�gek �s a f�nytani jerens�gek, m�g mindig valami babon�s hom�lyba burkol�znak, �s mind �sszef�ggnek egym�ssal. A tud�sok egy szem�lyben csillag�szok, orvosok, vegy�szek �s teol�gusok. Ez az a kor, amikor Faust mond�ja megsz�letett.

A tud�sok l�zasan igyekeznek, hogy elolvass�k a signatur�t, a titkos jegyeket, melyeket a Teremt� a teremtett vil�gba bele�rt. Mert term�szettudom�ny �s vall�skutat�s ekkor m�g elv�laszthatatlanok egym�st�l. A pansophist�k, ahogy a kor term�szettud�sait gyûjt�n�vvel nevezik, a term�szetben nem hideg, elvont, k�pletekkel kifejezhet� t�rv�nyt kerestek, mint a mai tud�sok, hanem Istennek valamely misztikus s emberek r�sz�r�l megfejt�sre v�r� kezevon�s�t. Ez tal�n a r�zsakereszt-jelk�p legm�lyebb �rtelme: a r�zsa a term�szet, �s a kereszt Isten.

Andreae is a l�zas keres�k k�z� tartozott. R�zsakeresztes k�nyveivel mintegy kiny�jtotta a kez�t ismeretlen t�rsai fel�, hogy a tudom�ny mag�nyoss�g�b�l szabaduljon. Ez�rt tal�lta ki a r�zsakeresztes mes�t, melyet k�s�bb, mindenben �s mindenkiben csal�dva, megtagadott.

A r�zsakereszt tov�bbi t�rt�nete nagyszerû p�ld�ja annak, hogy a vil�got nemcsak anyagi �rdekek mozgatj�k, hanem eszm�k, s�t szavak is. Andreae kital�lt egy kitûn� sz�t, a r�zsakeresztet, amelynek egyel�re m�g nem volt semmi val�s�gos tartalma. De a sz� tov�bbhatott, �s lassank�nt val�s�gos testet �lt�tt, mint azok a k�dt�megek a vil�gûrben, amelyek lassank�nt �gitestekk� szil�rdulnak.

A pansophist�kban egyre er�s�d�tt a v�gy, hogy t�rsas�gba t�m�r�lve t�mogass�k egym�st. Maga Andreae is alap�tott egy most m�r csakugyan l�tez� t�rsas�got, a Societas Christian�t. Ebben a titkos tudom�nyok �s misztikus jelk�pek m�r sokkal kisebb szerepet j�tszottak. Tulajdonk�ppen egy akad�mia volt, aminthogy a pansophista mozgalom lassank�nt �tment a komoly term�szettudom�nyba �s a tudom�nyos egyes�letekbe. �gy pl. Angli�ban egy titkos t�rsas�gb�l, a L�thatatlan Kamar�b�l fejl�d�tt ki a Royal Society, az angol tudom�nyos akad�mia. N�metorsz�gban �gy alakultak meg a nyelvmûvel� t�rsas�gok, melyek a n�met nyelv megtiszt�t�s�t tûzt�k ki c�lul, de az�rt val�sz�nûleg az �sv�nyok megtiszt�t�s�t, vagyis az aranycsin�l�st sem hanyagolt�k eg�szen el. �gy hat term�keny�t�en tov�bb Andreae t�rsas�g-tervezete.

Maga a r�zsakereszt hossz� lappang�s ut�n 1710-ben jelenik meg �jra a sz�nen. Egy Sincerus Renatus n�ven �r� n�met tud�s k�nyvet ad k�, amelynek a c�me: Az arany- �s r�zsakeresztes rend testv�ris�ge �ltal el��ll�tott val�s�gos �s t�k�letes B�lcsek K�ve. Nemsok�ra hallani m�r az arany- �s r�zsakeresztes rend imper�torair�l is.

A XVIII. sz�zad a titkos t�rsas�gok f�nykora. Az Andrese �ltal feldobott gondolat megd�bbent� term�kenys�gben val�sul meg. Az emberek t�ls�gosan nyugodt �s rendezett �let�kb�l a szabadk�mûves p�holyok �s hasonl� egyes�letek cerem�ni�s titokzatoss�g�ba menek�lnek. Legf�bb v�gyuk, hogy valami magas �s sz�pen hangz� rangot nyerjenek el valamelyik k�l�n�s nevû rendben. Titkos t�rsas�g tagj�nak lenni hozz�tartozott az el�kel�s�ghez. Mikor 1775-ben Braunschweigi Ferdin�nd herceg eln�ks�ge alatt a n�met szabadk�mûvesek nagygyûl�st tartottak, azon huszonhat n�met fejedelem jelent meg.

A szabadk�mûves-t�rsas�gok mellett �s vel�k p�rhuzamosan a legk�l�n�sebb t�rsas�gok alakulnak. A kezdem�nyez� a sk�t Ramsay volt, aki Franciaorsz�gban megalak�totta a sk�t rendszerû p�holyokat, melyeknek a sk�tokhoz semmi k�z�k sem volt, ellenben a templ�rius lovagrend lesz�rmazottjainak tekintett�k magukat, �s ennek megfelel� sz�p neveket vettek fel: a Napkelet Lovagja, a Nagy V�lasztott �s hasonl�kat. A sk�t p�holyok katolikus sz�nezetûek voltak, �s titkos c�ljuk az volt, hogy Anglia tr�nj�ra seg�ts�k az Ismeretlen Nagymestert, aki nem volt m�s, mint az utols� Stuart, az angol tr�nk�vetel�. Ugyanez volt a c�lja a Tiszteletrem�lt� Gormonok rendj�nek is, melynek tagjai k�nai ruh�ban gyûltek �ssze, �s egym�st mandarinnak sz�l�tgatt�k.

Az ilyen k�l�n�s rendnek a szil�rd magj�t rendszerint egy �lelmes sz�lh�mos k�pezte. �gy az �n. egyiptomi fokozatok a zseni�lis Cagliostr�nak, a sz�zad legnagyobb kalandor�nak az �tlete volt, aki ennek a szervezetnek a seg�ts�g�vel �ri�si tekint�lyre �s vagyonra tett szert. Cagliostro siker�nek a titka az volt, hogy nem tudott rendesen semmif�le nyelven sem besz�lni; az emberek nem �rtett�k, hogy mit mond, �s ez�rt meg voltak gy�z�dve, hogy nagyon m�ly�rtelmû dolgokat mond.

N�metorsz�gban nagy sikere volt egy Rosa nevû embernek, aki 1760-ban mint a templomos lovagok jeruzs�lemi nagyk�ptalanj�nak kik�ld�ttje jelent meg, megfelel� iratokkal felszerelve. Ott azt�n egy Johnston nevû ember leplezte le, aki okiratokkal bebizony�totta, hogy � a Iegnagyobb igazi �s rejtett nagyk�ptalan nagyperjelje. Johnston kitûn�en keresett a nagyperjels�gen, azt mondj�k, 2000 tall�rt is elk�rt az�rt, hogy felvegyen valakit a Iegigazibb sk�tok k�z�. P�r �v m�lva Johnstont is leleplezt�k, amint Ieleplezt�k azt a Schrepfert is, aki a szellemid�z�st �gyesen egyes�tette a p�nzkeres�ssel, �s aki, mikor a h�l� �szszeszorult k�r�l�tte, n�h�ny h�v�vel kivonult a v�ros melletti erd�be, �s azt mondta, hogy nemsok�ra k�l�n�s zajt fognak hallani, ami egy term�szetf�l�tti kinyilatkoztat�s jele lesz. A zajt hallott�k is: egy pisztolyl�v�s volt, mellyel Schrepfer egy fa m�g�tt v�gzett �nmag�val.

Ebben a k�l�n�s vil�gban t�mad �j �letre a r�zsakeresztesek t�rsas�ga. T�rv�nyeiket 1767-ben �llap�tott�k meg, �s 1777-ben t�k�letes�tett�k. A r�zsakereszteseknek nyolc fokozatuk volt. A n�gy als�bb fokozatot k�vette a tulajdonk�ppeni felavat�s, amikor a jel�ltet hat�sos szertart�sok k�zt, erd� m�ly�n vagy s�t�t teremben, melyet csak a hold vil�g�tott meg, mell�nek sz�gezett kardok k�zt felvett�k az adeptusok k�z�. Ekkor k�z�lt�k vele k�m�letesen, hogy a Iegfels�bbek hat�rozata �rtelm�ben ebben az �vtizedben nem foglalkoznak a szellemvil�g titkaival, hanem csak az �sv�nyokkal. A n�gy adeptusi fokozatot k�vette a magister, majd a m�gus fokozata. Hogy a m�gust micsoda titokba avatt�k be, nem tudjuk. Val�sz�nûleg abba, hogy nincsenek titkaik.

A r�zsakeresztesek szervezete �gyesebb �s er�sebb volt, mint az �sszes t�bbi titkos t�rsas�g�. Legfontosabbnak a titoktart�st tekintett�k. A r�zsakeresztes nem ismerte t�rsait, sokszor m�g f�n�k�t sem. Ezzel szemben mindent be kellett jelentenie feljebbval�inak, k�l�n�sen tudom�nyos eredm�nyeit. Mert hiszen, mondj�k a t�rv�nyek, �gy sincs olyan titok sem a term�szetben, sem a kir�lyi mûv�szet, vagyis az aranycsin�l�s vil�g�ban, amit a legfels�bb r�zsakeresztes fokozatok visel�i m�r ne tudn�nak, s�t a m�gus nemcsak a titkot tudja, hanem azt is, hogy az illet� testv�r a titok birtok�ban van.

Titoktart�suk ereje olyan nagy volt, hogy m�g a reneg�tok sem �rult�k el �ket. �gy meglehet�sen keveset tudunk a r�zsakeresztesek mûk�d�s�r�l, de k�ts�gtelen, hogy a XVIII. sz�zad utols� �veiben igen sok h�v�k volt N�metorsz�gban �s Ausztri�ban, ahol ebben az id�ben az emberek csal�dtak a szabadk�mûvess�gben, mert az Igazs�g Lef�tyolozott szobr�t nem leplezt�k le, amint �g�rt�k, csak vez�reiket leplezt�k le, akikr�l rendre kider�lt, hogy sz�lh�mosok. A csal�dottak a sokat �g�r� r�zsakeresztn�l kerestek vigasztal�st. Ausztri�b�l terjedt azt�n �t a mozgalom Magyarorsz�gra, ahol �ll�t�lag Eperjesen volt a p�holy sz�khelye.

Azt a keveset, amit a magyar r�zsakeresztesekr�l tudunk, Eckhardt S�ndor kutat�munk�j�nak k�sz�nhetj�k. A legr�gibb magyar r�zsakeresztes, �gy l�tszik, B�r�czy S�ndor volt, a test�r�r�, kinek a mûv�t olvasva, Kazinczy oly eml�kezetesen fel-felsikongatott. B�r�czy k�s�bb k�nyvet is �rt, az Igazi Adeptus c�men. Kazinczy ezt a k�nyvet R�zsika titkai n�ven emlegeti, nyilv�n mert B�r�czy r�zsakeresztess�g�re gondol. B�r�czy �regkor�ban, ugyancsak r�zsakeresztes tanulm�nyainak a hat�sa alatt, kiz�r�lag n�dm�zzel �s meggyel t�pl�lkozott. R�zsakeresztes volt az a Sz�kely L�szl� g�rdaezredes is, aki 97 000 forintnyi sikkaszt�s�t akarta a B�lcsek K�ve seg�ts�g�vel rendbehozni.

De a legnevezetesebb magyar r�zsakeresztes Kazinczy ap�sa, gr�f T�r�k Lajos volt. Az eg�sz vagyona aranycsin�l� k�s�rletekre ment el, pedig m�r ifj�kor�ban l�thatott maga el�tt int� p�ld�t, amikor apj�b�l egy aranycsin�l� 3000 aranyat csalt ki j�tszi k�nnyeds�ggel. Kazinczy �gy mondja el ap�sa bel�p�s�nek a t�rt�net�t: "B�csben megismerked�k gr�f Br�hl K�rollyal. Ez nagyon megszerette Lajost, s propositiot teve neki, ha nem volna-e kedve R�zsakeresztesnek lenni. Szent hallgat�st parancsolt. – De az Aty�m csak tudhatja? – Nem, senki nem! az aty�d sem. – �gy nem leszek. – Mi�rt? – Nekem nincs jobb bar�tom, mint az aty�m, s nem teszek semmit, amit � nem tud. – Ez m�g jobban aj�nlotta Br�hln�l. Teh�t sz�lj az aty�ddal. Ebb�l a leve, hogy az atya s fi� egy �r�ban v�tettek fel . . ."

Kazinczy egy k�gy�vonal� kardot �s m�g valami m�s r�zsakeresztes jelv�nyt is �r�k�lt az ap�s�t�l, melyeknek az �rtelm�t azut�n P�l�czi Horv�th �d�m, a dun�nt�li k�lt� magyar�zta meg neki. Mert ez a t�zes magyar ember, aki a haj�t csimb�kban hordta, �s gyûl�lt mindent, ami n�met volt, ezt az egyet eltanulta a szomsz�dokt�l, az aranycsin�l�s v�gy�t. B�r�czynak �s T�r�knek �ll�t�lag m�gikus t�kr�k volt, melynek seg�ts�g�vel a t�volba l�ttak. T�r�k egy �zben �lomb�l el��ll�tott rezet is mutatott Kazinczynak, "De mikor azt mondta nekem – �rja Kazinczy –, ilyesmi csak bizonyos konstell�ci�k alatt �s bizonyos im�k elmond�sa mellett t�rt�nhet, mindj�rt tudtam, hogy meghibbant."

Kazinczy �s Horv�th levelez�s�b�l tudunk egy m�sik nagyon k�l�n�s magyar r�zsakeresztes t�rsas�g l�tez�s�r�l is. Horv�th egy �zben megk�rdi Kazinczyt, mit tud Poturnyai Andr�sr�l, akir�l azt hallotta, hogy � a Custos Portae Septemtrionalis, az �jszaki kapu �re. Az nyilv�n olyan rangjelz�s volt, mint a Napkelet Lovagja. Kazinczy azt v�laszolja, hogy Poturnyai Andr�s igen el�kel� ember volt, �s gazdagon n�s�lt, de nemsok�ra, �gymond, "a v�n aszszony elunta Gir�lti kast�ly�ban a sok piszkoskezû aranyat �s orvoss�got f�z� Adepteket, s �jjel hol lelkeket, hol combos parasztmenyecsk�ket cit�lgat� t�rsas�got", �s kidobta �ket.

Ez az utols� h�rad�s a magyar r�zsakeresztesekr�l. K�lf�ld�n is elhallgat a mozgalom. A term�szettudom�nyok �ltal�nos elterjed�se kiirtotta a titkos spekul�ci�t – ma m�r mindenki beavatottja lehet a term�szet titkainak, ha kedve �s tehets�ge van hozz�. Csak Amerik�ban vannak m�g r�zsakeresztesek, �s mûk�d�s�kr�l nemr�g egy vastag k�nyvben tettek tan�s�got, melyben az �r kerektornyokt�l a walesi herceg h�rom toll�ig mindent megmagyar�znak r�zsakeresztes alapon, �s kider�l, hogy az els� r�zsakeresztesek nem is az egyiptomiak voltak, hanem a preadamita szult�nok, akik az els� emberp�r el�tt uralkodtak a f�ld�n.

De az�rt nem igazs�gos dolog, ha csak nevet�nk a r�zsakereszteseken �s az aranycsin�l�kon. Ha sok is volt k�z�tt�k a bolond �s csal�, a t�rsas�gok magv�t m�gis olyan emberek alkott�k, akiket az igazi megismer�s v�gya, az igazs�g fel� k�szk�d� nyugtalans�g vezetett.

(Szerb Antal �r�sa)