Nõk is lehettek tagjaik sor�ban. Legh�resebbek a Sena szigeti kilenc szent szûz volt. A kelt�k t�rsadalm�ban a nõk l�nyegesen t�bb szabads�got �lvezhettek, mint m�s n�pek asszonyai. Nemcsak javakat birtokolhattak, harcolhattak �s el is v�lhattak f�rj�ktõl, hanem a tanult oszt�ly is tagjai sor�ba fogadta õket. Sok t�rt�net eml�t nagy tud�s� harcosnõket, var�zsl�nõket, m�gusokat �s boszork�nyokat, akik m�lt� ellenfeleknek sz�m�tottak a f�rfiakkal szemben. A walesi Cerridwen, az �r Morrighan mint nagy hatalommal b�r� asszonyok jelennek meg a t�rt�netekben. A C� Chulainn-t harcra tan�t�, Alba szigeti Scathach szint�n nõ volt, r�la nevezt�k el a Skye szigetet. Nõi druida tan�totta m�gi�ra �s a szavak erej�re a Fiana (akik k�z�tt asszonyok is harcolhattak) vez�r�t, Fionn macc Cumhall-t is.
A druid�k tan�t�saikat, erk�lcsi igazs�gaikat h�rmas tagol�d�s� versekbe szedt�k, amiket ma tri�d�kk�nt ismer�nk. Egy h�res tir�d�juk: "Tiszteld az isteneket, ne t�gy rosszat, �s l�gy b�tor!"

Egyik legfontosabb t�tel�k, hogy a l�lek nem pusztul el a hal�l ut�n, hanem egyik testbõl a m�sikba k�lt�zik. Ez a hit adott b�tors�got a harcosoknak, akik b�ztak benne, hogy hal�luk ut�n megt�rhetnek a Boldogok Orsz�g�ba.

A druid�k olyan nagy tekint�lynek �rvendtek, hogy a kir�ly elõtt sz�lalhattak fel a gyûl�seken. Nem �rtak, b�r tanult emberek r�v�n term�szetesen ismert�k az �r�st, �m hal�lb�ntet�st r�ttak arra a druid�ra, aki le�rta a titkos tan�t�sokat. R�tusaikat szent (t�lgyfa) ligetekben tartott�k, �s itt is laktak. Szent�lyeik fa�csolat� �p�letek voltak �s a nemed, nemeton vagy drunemeton nevet viselt�k.
A legmagasabb rang� druid�k 20 �vig tanultak, �s 9 fokozatot saj�t�thattak el. Sz�vets�g�k �l�n a fõdruida �llt. �vente egyszer az �sszes m�gus �sszegyûlt a fõ nemetonban, ahol kicser�lt�k tapasztalataikat �s tan�tott�k egym�st. �rorsz�gban a legfõbb szent helynek az orsz�g k�ld�ke, vagyis Uisnech, Galli�ban a Carnutes t�rzs f�ldje, azaz Gallia k�zepe sz�m�tott.

A m�toszok szerint a magas rang� var�zsl�k hatalma kiterjedt a vizek ir�ny�t�s�ra, az alakv�lt�sra �s a levit�ci�ra is.
Egy �r monda szerint telihold �nnep�n egy v�n druida feles�g�l vett egy fiatal l�nyt. H�zass�gk�t�s�k ut�n a f�rfi meg�g�rtette asszony�val, hogy b�rmi t�rt�njen is, nem megy ut�na az erdõbe, ahol rendszeresen tal�lkozott druidat�rsaival. Egy alkalommal a l�ny m�gis ut�na lop�zott az erdõ sz�l�ig, de nem mert bel�pni. A m�sodik alkalommal v�g�l a f�rje ut�n osont, akit tizenk�t m�sik f�rfi t�rsas�g�ban tal�lt egy holds�t�tte tiszt�son.
L�tta, amint a druid�k felnyitj�k a r�ten �ll� k�t fedel�t, �s m�gikus szavakat mormolnak hossz� idõn kereszt�l. Miut�n elmentek, a k�v�ncsi l�ny is felnyitotta a k�t fedel�t, �m hirtelen egy "t�zes-vizes" sz�rny az arc�ba mart. Az asszony -aki �ppen �llapotos volt- nagy k�nok k�zepette menek�lni kezdett, de a sz�rnyeteg ut�na eredt. A hossz� hajsza ut�n v�g�l egy�tt zuhantak az �ce�nba. A l�ny m�g hal�la elõtt meg tudta sz�lni gyermek�t, aki k�sõbb a fiatals�g istene lett. A r�gi monda szerint, ahol a sz�rny futott, ott j�tt l�tre a Boinn foly� �gya.
A t�rt�netbõl is kider�l, hogy nemcsak a kir�ly, hanem a druid�k sz�m�ra is a v�z k�zponti szerepet j�tszott. Szertart�saik foly�k, kutak k�zel�ben zajlottak, �s szent�lyeik is mind v�z k�zel�ben �lltak. Az ilyen helyeken tal�lt t�rgyak k�z�tt �st�k, �kszerek, (�llati, n�ha emberi) csontok, fegyverek, �tlyukasztott kopony�k �s szertart�si hangszerek (k�rt�k) is sz�p sz�mmal akadtak.

A druid�k nem csak a vizet tartott�k szentnek. Az indiai rendszerhez hasonl�an õk is �t õselemmel dolgoztak. Szerint�k a levegõ (sz�l), a v�z (tenger), tûz �s a f�m (f�ld) mellett a term�szet vagy fa (t�r, �ter, �k�sa) az �t�dik elem, az amely egyes�ti mag�ban a t�bbi elemet.
Az indoeur�pai vall�sok sok õsi eleme hasonl� a druid�k, az indiai br�hminok �s a r�mai pontifexek gyakorlat�ban is, ami r�mutat a k�z�s eredetre. A druid�k tan�t�sait tov�bbvivõ, a kereszt�nys�ggel kiegyezõ filik kifejez�sei m�g a XVII. sz�zadban is meglepõen hasonl�ak voltak az india szent sz�vegekhez.

Az idõk folyam�n a kelta n�pet sok t�mad�s �rte. A vikingek, sz�szok �s a normannok mellett a r�maiak is egyre kijjebb szor�tott�k õket �rorsz�g fel�. Vall�suk a kereszt�nys�g terjed�s�vel szorult h�tt�rbe igaz�n. A var�zsl�k a r�mai h�d�t�s elõl -miut�n az isz. 1. sz�zadban Tib�rius, majd Claudius cs�sz�r kitiltotta õket Galli�b�l, �s Augustus cs�sz�r elt�r�lte az ember�ldozatokat- �rorsz�gban, Sk�ci�ban �s a Brit szigeteken kerestek mened�ket, �s az ellen�ll�si mozgalom vezetõiv� v�ltak. M�g a 6. sz�zadban is mûk�dtek szervezeteik.

�rorsz�gban, Szent Columcille �s Szent Patrik seg�ts�g�vel l�trej�tt a pog�nys�g �s a kereszt�nys�g kever�ke, a Culdee-i kereszt�nys�g. Az õsi hit megf�rt az �j tan�t�sokkal �s az Iona sziget�n tal�lhat� k�zpont eg�szen addig vir�gzott, m�g az angol h�d�t�k el nem foglalt�k �s meg nem semmis�tett�k.
Az �j vall�s terjed�se folyt�n egyesek felvett�k az �j hitet, m�sok titokban dolgoztak tov�bb. A druida rendek feloszlat�sa, �ld�ztet�se elõt�rbe helyezte a filik munk�ss�g�t, akik az egyh�zzal saj�tos, egym�st kieg�sz�tõ kapcsolatot alak�tottak ki. Hagyom�nyaik a XVII. sz�zadig fennmaradtak, annak k�sz�nhetõen, hogy sok iskol�ban fili tud�st oktattak, �s igyekeztek megõrizni, legal�bb szimbolikus form�ban az õsi tud�st.
Sok r�gi szent�ly hely�n -amik nagyon erõs energiak�zpontok voltak- az idõk folyam�n templomokat �p�tettek. Az oszlopfõk �s az alul -fel�l lyukas szoborfejek, vagyis a fejkultusz (Napkultusz) kell�kei a mai napig �llnak.